Mentális egészségünk mélyen összefügg a mindennapi szokásainkkal. Nem csak azt jelenti, hogy nincs betegségünk, hanem egy olyan állapotot, amikor képesek vagyunk kihasználni a képességeinket, kezelni az élet nehézségeit, hatékonyan dolgozni, és részt venni a közösség életében. A lelki jóllét nem egy végállomás, amit egyszer elérünk, hanem egy folyamatos folyamat, ahol apró, tudatos lépésekből építjük fel a belső egyensúlyunkat. Ha teljes életet szeretnénk élni, a fizikai egészség mellett legalább ugyanannyi figyelmet kell adnunk a lelkünknek is, mert a kettő szorosan összekapcsolódik. A mindennapokba beépített, tudatos szokások képesek gyökeresen megváltoztatni, hogyan látjuk a világot, és hogyan birkózunk meg a nehézségekkel.
Mit jelent a mentális egészség a mindennapokban?
Sokan úgy gondolunk az egészségre, mint valami kizárólag testi dologra, és elfelejtjük, hogy a lelki jóllét ugyanannyira, sőt, sokszor még jobban meghatározza az életminőségünket. A mentális egészség több, mint a mentális zavarok hiánya. A WHO szerint az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, nem csak az, hogy nincs betegségünk. Ez a szemlélet rámutat, hogy a mentális egészség nem különálló rész az életünkben, hanem átszövi és alakítja annak minden területét.
A mentális egészség fogalma és miért fontos
Oludara Adeeyo pszichiátriai szociális munkás szerint a mentális egészség arról szól, hogyan működik az agyunk, és mindenről, ami hat rá. Ide tartozik a pszichés és szociális jóllét, az érzelmi egyensúly, és az a képesség, hogy felismerjük és szabályozzuk az érzéseinket. Buda Béla magyar pszichiáter úgy írja le a lelki egészséget, mint a mentális funkciók hatékony működésének állapotát, amely produktív tevékenységet, kielégítő emberi kapcsolatokat, alkalmazkodást a változásokhoz és megküzdést a nehézségekkel eredményez. Ez azt jelenti, hogy ha mentálisan jól vagyunk, akkor:
- képesek vagyunk kezelni a stresszt és érzelmi terheket,
- támogató, ép kapcsolatokat alakítunk ki,
- tudunk határokat húzni,
- nyitottak maradunk a változásra és fejlődésre.
A mentális egészség alapot ad ahhoz, hogy elégedettebbek legyünk az életünkkel, és stabil kapcsolatokat építsünk családban, baráti körben és munkahelyen is.
A jó mentális állapot jelei
A lelki egyensúly sok apró jelben megmutatkozik. Ha mentálisan rendben vagyunk, akkor:
- reálisan látjuk magunkat és a képességeinket,
- könnyebben kommunikálunk másokkal,
- kezelni tudjuk a mindennapi stresszt,
- érzelmileg stabilabbak vagyunk,
- pozitívabban látjuk az életet,
- van önbizalmunk és önbecsülésünk.
Ilyenkor általában jobb a hangulatunk, kevesebb a szorongás, tisztábban gondolkodunk, és mélyebb, tartalmasabb kapcsolataink vannak. Jobban birkózunk meg azokkal a betegségekkel is, amelyeket a stressz ronthat, például szívproblémákkal. Fontos, hogy a mentális egészség nem azt jelenti, hogy soha nincsenek rossz érzéseink. Teljesen normális időnként szomorúnak, frusztráltnak vagy szorongónak lenni. A lényeg az, hogy felismerjük ezeket az érzéseket, át tudjuk élni őket, és olyan módon kezeljük, hogy ne vegyék át az irányítást felettünk.
Miért hatnak a napi szokások a mentális egészségre?
A mindennapi kis, ismétlődő cselekedeteink – a szokásaink – sokkal jobban hatnak a lelki állapotunkra, mint hinnénk. Nem csak a nagy traumák vagy erős stresszhelyzetek számítanak, hanem a látszólag apró, jelentéktelen rutinok is, amelyeket nap mint nap végzünk. Ezek hosszú távon vagy erősítik, vagy gyengítik a mentális jóllétünket.
Napi rutin és lelki jóllét kapcsolata
A rendszeresség biztonságot ad. Ha a napjainknak van egy alapritmusa, az csökkenti a bizonytalanságot és a szorongást. A napirendbe épített, pozitív szokások olyan kapaszkodók, amelyekhez nehezebb időszakokban is vissza tudunk térni. Ilyen lehet például:
- egy rövid reggeli séta,
- nyugodt, odafigyelő étkezés,
- néhány perc meditáció vagy csend.
Ha ezeket rendszeresen ismételjük, idővel automatikussá válnak, és úgy támogatják a lelki egyensúlyt, hogy már külön odafigyelésre sincs mindig szükség.
Pozitív és negatív szokások hatása a lélekre
Vannak szokások, amelyek segítenek, például:
- rendszeres testmozgás,
- kiegyensúlyozott étrend,
- pihentető alvás.
Ezek javítják a hormonműködést, csökkentik a stresszt, és emelik a hangulatot. Növelik az ellenállóképességünket, és segítenek, hogy jobban viseljük az élet terheit.
Más szokások viszont lassan rombolnak, például:
- kevés alvás,
- sok cukor, gyorsételek,
- mozgáshiány,
- magány, elszigetelődés.
Ezek idővel fáradtsághoz, szorongáshoz, hangulatingadozásokhoz, kiégéshez vezethetnek. Érdemes felismerni ezeket a mintákat, és apró, de következetes lépésekkel változtatni rajtuk. A lelki egészség nem luxus, hanem alapja az egészséges életnek, és a mindennapi szokásainkon keresztül tudjuk a legjobban fenntartani és erősíteni.
Mely napi szokások segítik legjobban a mentális egészséget?
Lelki egészségünk megőrzésére sokféle mindennapi szokást beépíthetünk az életünkbe. Ezek többnyire nem nagy fordulatot igényelnek, inkább kicsi, átgondolt lépések, amelyek hosszú távon mégis komoly javulást hoznak a hangulatunkban és közérzetünkben.
Egészséges alvási szokások
Az alvás a testnek és a léleknek is alapvető. Ha nem alszunk eleget vagy nem pihentetően, már rövid idő alatt is komoly gondok jelentkezhetnek: koncentrációs nehézség, fáradtság, rossz döntések, szélsőséges esetben hallucinációk. Egy 2021-es kutatás szerint azok, akik átlagosan 6 órát vagy annál kevesebbet alszanak, kb. 2,5-szer gyakrabban számoltak be gyakori mentális panaszokról, mint a többet alvók.
A jobb alvásért segíthet például:
- állandó lefekvési és felkelési idő,
- esti rutin: zuhany, olvasás, lágy fény,
- hűvösebb, sötét szoba (20 fok alatt),
- a kávé kerülése délután 2-3 óra után, főleg, ha szorongásra hajlamosak vagyunk,
- képernyők (telefon, laptop, TV) mellőzése lefekvés előtt.
Fizikai aktivitás és hangulat
A mozgás nem csak a testet, hanem a lelket is támogatja. A rendszeres edzés segít:
- csökkenteni a stresszt,
- javítani a hangulatot,
- könnyebben elaludni és mélyebben aludni,
- enyhíteni a depresszió és szorongás tüneteit.
Christopher S. Taylor szerint már néhány perc nyújtás is sokat javíthat a lelkiállapoton, mert fokozza a vérkeringést, több oxigén jut a szervezetbe, amitől nyugodtabbnak, vidámabbnak érezzük magunkat.
Nem kell élsportolónak lenni. Elég lehet például:
- napi 15-20 perc séta,
- lépcsőzés lift helyett,
- táncolás otthon, egy-két kedvenc dalra.
Friss, 2024-es kutatások mutatják, hogy a rendszeres, közepes intenzitású mozgás enyhe és középsúlyos depressziós tüneteknél egyes esetekben hasonlóan hatásos lehet, mint bizonyos gyógyszerek.
Táplálkozás és agyműködés
Az étkezésünk közvetlenül kihat arra, hogyan érezzük magunkat. Az agy és a bél kapcsolatát vizsgáló kutatások egyre több bizonyítékot adnak arra, hogy a táplálkozás erősen befolyásolja a lelki állapotot is. A feldolgozott ételek, nassolnivalók és a sok cukor rövid ideig energiát adnak, de utána gyakran jön az energiazuhanás és a rosszabb hangulat.
Hangulatbarát ételek lehetnek többek között:
- bogyós gyümölcsök,
- banán,
- babfélék,
- teljes kiőrlésű gabonák,
- olajos halak (pl. lazac).
A bőséges vízfogyasztás is fontos, mert a kiszáradás rontja az agy működését és a teljesítményt. Érdemes visszafogni az alkoholt, koffeint, finomított szénhidrátokat és hozzáadott cukrokat, mert erősíthetik a szorongást, hangulatingadozást.
Tudatos digitális jelenlét és közösségi média
A digitális eszközök sokat segíthetnek, de könnyen válnak stresszforrássá. A közösségi média különösen hajlamos arra, hogy másokhoz hasonlítsuk magunkat, ami ronthatja az önértékelést, és növelheti a szorongást, lehangoltságot.
Segíthet például:
- alternatív tevékenységek listája a „görgetés” helyett (olvasás, séta, rajzolás stb.),
- képernyőidő korlátozása,
- telefonmentes zónák kialakítása (pl. étkező, hálószoba),
- napi kb. 30 perc tudatos képernyőszünet,
- az első 30 perc reggel telefon nélkül,
- „ne zavarjanak” üzemmód beállítása meghatározott időszakokra,
- olyan alkalmazások használata, amelyek ténylegesen támogatják a mentális jóllétet (pl. meditációs, naplózó appok).
Stresszkezelés a hétköznapokban
A stressz nem kerülhető el, de sokat tehetünk azért, hogy ne borítson ki teljesen. Segít, ha jobban megismerjük magunkat: figyeljük a gondolatainkat, érzéseinket, reakcióinkat. A mindfulness és a meditáció támogatja az ítélkezésmentes önmegfigyelést, ami segít időben észrevenni, ha túlterhelődünk.
Az időbeosztás is nagy szerepet játszik. A folyamatos kapkodás, késés, határidők utolsó pillanatra hagyása állandó feszültséget okoz. Egy jól átgondolt, személyre szabott napirend csökkenti a stresszt, és növeli az elégedettség érzését.
Támogató kapcsolatok ápolása
Az ember alapvetően társas lény. A támogató kapcsolatok több módon is védenek minket lelkileg. A barátok, családtagok csökkentik a magányérzést, teret adnak a megosztásra, és érzelmi biztonságot nyújtanak.
Kutatások is alátámasztják, hogy az erős társas kötelékek csökkentik a mentális betegségek kockázatát. Segíthet például:
- egy esti beszélgetés a családdal,
- telefonhívás vagy videóhívás egy baráttal,
- csatlakozás egy klubhoz, csoporthoz (könyvklub, sportkör, önkéntes csapat).
A természetben töltött idő előnyei
A természet régóta ismert „gyógyír” a léleknek, és ma már az orvostudomány is egyre többször ajánlja. Nem kell órákat a szabadban tölteni ahhoz, hogy érezzük a hatását. Taylor szerint már öt perc kék ég látványa is jót tehet a léleknek és a szívnek. A napfény D-vitamint ad, ami javíthatja a hangulatot.
Néhány egyszerű ötlet:
- reggel a kávét erkélyen vagy ablak mellett meginni,
- egy megállóval előbb leszállni a buszról és gyalogolni,
- ebédet a szabadban elfogyasztani, amikor csak lehet,
- hétvégi rövid séta parkban vagy erdőben.
A természetben járás – például erdei túra – különösen feltölt: csend, friss levegő, madárcsicsergés, zöld környezet. Ha kevés a napsütés, D-vitamin pótlás is segíthet.
Rendszeres öngondoskodási rituálék (self-care)
Az öngondoskodás azt jelenti, hogy tudatosan szánunk időt magunkra, hogy jobban legyünk. Ez nem önzés, hanem felelősség magunkkal és a környezetünkkel szemben is, hiszen ha mi jobban vagyunk, másokra is jobban tudunk figyelni.
Öngondoskodás lehet például:
- edzés vagy séta,
- nyugodt, finom étkezés,
- pihenéssel töltött vasárnap,
- arcpakolás, hosszú fürdő, masszázs,
- bármilyen hobbi, ami feltölt (rajz, zene, kertészkedés, barkácsolás).
Célja a feszültség oldása, az energia növelése és a jókedv erősítése. Az „én-idő” nehezen fér bele a munka-család teendői közé, de hatása nagyon erős. Érdemes olyan tevékenységeket választani, amelyeket tényleg szeretünk, és amelyeket várakozással nézünk.
Milyen hétköznapi szokások árthatnak a mentális egészségnek?
Ahogy egyes szokások erősítik a lelki egyensúlyt, más hétköznapi rutinok és döntések észrevétlenül ronthatják azt. Gyakran azt hisszük, mentális állapotunk csak nagy traumák, komoly stresszes események vagy diagnosztizált betegségek miatt romlik. Valójában sokszor olyan apró, mindennapi szokások okozzák a gondot, amelyek ártalmatlannak tűnnek. Ezeket jó felismerni, és tudatosan változtatni rajtuk.
Túlhajszoltság és krónikus stressz
Ma sokan élnek állandó rohanásban. Ha a szervezetünk nem kap elég pihenőt, és folyamatosan teljesítenünk kell, annak előbb-utóbb ára lesz. A hosszan tartó stressz növeli a szorongás és depresszió kockázatát, és kimeríti a szervezetet.
A pihenés mindenkinek mást jelenthet, de általában azt, hogy a test és elme is ki tud kapcsolni, újra tud töltődni. Ha ezt hosszabb ideig figyelmen kívül hagyjuk, könnyen jöhet a kiégés és egyéb lelki problémák.
Rossz alvási szokások következményei
Az alváshiány az egyik leggyorsabban romboló tényező mentális szempontból. Kevés vagy rossz minőségű alvás rontja:
- a figyelmet és emlékezetet,
- a hangulatot,
- az érzelmek szabályozását.
Hosszabb távon növeli a szorongás, depresszió és más lelki zavarok esélyét. A problémás alvási szokások közé tartozik például:
- rendszertelen alvásidő,
- lefekvés előtti képernyőhasználat,
- sok koffein vagy alkohol este,
- zajos, túl meleg vagy világos hálószoba.
Az alvászavarok és a lelki nehézségek gyakran egymást erősítik, így könnyen kialakulhat egy ördögi kör.
Tartós izoláció és magány
A valódi emberi kapcsolatok nélkülözhetetlenek lelki szempontból. A hosszan tartó egyedüllét vagy a magány érzése komolyan ronthatja a mentális állapotot. Még akkor is érezhetjük magunkat elszigeteltnek, ha emberek vesznek körül a munkahelyen vagy otthon, de nincs valódi, mély kapcsolatunk.
A magány csökkenti az esélyt az érzelmi támogatásra, amit különösen nehéz helyzetekben nagyon igényelnénk. Hosszú távon elősegítheti a depressziót, szorongást, és ronthatja az önértékelést. A közösségi média görgetése nem pótolja a személyes, valódi beszélgetéseket, sőt a túlzott használat néha még erősítheti is a magányérzést.
Egészségtelen táplálkozás lelki hatásai
A rossz étkezési szokások nem csak a testet terhelik meg, hanem az agy működését és a hangulatot is. A sok feldolgozott étel, finomított szénhidrát és hozzáadott cukor:
- ingadozó vércukorszintet okoz,
- hangulatingadozást, ingerlékenységet válthat ki,
- energiazuhanáshoz vezethet.
Hosszabb idő alatt gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben, ami növelheti a depresszió és szorongás esélyét. Adeeyo arra is felhívja a figyelmet, hogy a kiszáradás megfosztja az agyat és a testet a szükséges tápanyagoktól, ami rontja a mentális teljesítményt és a jóllétet.
Digitális eszközök túlzott használata
A telefonok, számítógépek, közösségi oldalak sok előnyt nyújtanak, de ha túlzásba visszük, mentálisan megterhelők lehetnek. Ha folyton azt figyeljük, mások élete hogyan alakul, hajlamosak lehetünk összehasonlítani magunkat velük, ami alacsony önértékelést, szorongást, lehangoltságot okozhat.
A végtelen „görgetés”:
- időt vesz el a valódi élményektől,
- ronthatja az alvást, ha este is képernyőt nézünk,
- csökkenti a személyes találkozásokat,
- fokozhatja az elszigeteltség érzését.
Fontos, hogy tudatosan alakítsuk a digitális szokásainkat, határokat szabjunk, és keressünk olyan offline tevékenységeket, amelyek valódi örömöt és feltöltődést hoznak.
Mit tehetünk, ha kibillen a mentális egyensúly?
Az életben mindenkinek vannak jobb és rosszabb időszakai. Senki sem tud mindig boldog lenni, ahogy folyton szomorúnak lenni sem jellemző. A mentális egészség folyamatosan változik. Teljesen rendben van, ha időnként úgy érezzük, kibillentünk az egyensúlyból. A fontos az, hogy felismerjük ezt, és tudjuk, milyen lépések segíthetnek.
A kibillenés jelei
A lelki egyensúly megbomlását többféle tünet jelezheti. Ilyen lehet például:
- tartós szorongás vagy nyugtalanság,
- állandó feszültség,
- gyakori hangulatváltozások, sírás, robbanékonyság,
- alvásproblémák (nehezen alszunk el, gyakran felébredünk),
- visszahúzódás másoktól, társaság kerülése,
- romló önértékelés, önkritika, értéktelenség érzése,
- lelki és fizikai kimerültség, alacsony energiaszint,
- romló teljesítmény, koncentrációs gondok,
- káros szokások megjelenése vagy erősödése (sok alkohol, drog, túlzásba vitt evés, dohányzás).
Ezek a jelek nem jelentik automatikusan, hogy súlyos mentális betegségünk van, de ha hosszan fennállnak vagy erősödnek, komolyan kell venni őket.
Első lépések saját erőből
Ha azt érezzük, hogy mélyponton vagyunk, van néhány dolog, amit magunk is megtehetünk. Segíthet például:
- felismerni, hogy a mostani érzelmi állapot nem tart örökké,
- időt adni magunknak a megnyugvásra,
- egyszerű légzőgyakorlatokat végezni,
- sétálni egyet a friss levegőn,
- figyelni a testtartásunkra (ne görnyedjünk, nyújtózkodjunk),
- valamilyen könnyű mozgást végezni, amit szeretünk.
Hasznos lehet, ha átgondoljuk, hogyan beszélünk magunkkal. Próbáljunk úgy gondolkodni, hogy az élet eseményei nem ellenünk, hanem értünk történnek – ez a kis szemléletváltás sokat könnyíthet a helyzeten.
Az öngondoskodás alapjai ilyenkor különösen fontosak:
- jó, pihentető alvás,
- kiegyensúlyozott táplálkozás,
- rendszeres mozgás.
Ismerjük meg jobban az érzéseinket, fogadjuk el őket ítélkezés nélkül, és legyünk magunkkal kedvesek. Ha nincs konkrét ok, de tartósan rosszul érezzük magunkat, érdemes először egy baráttal vagy hozzátartozóval beszélgetni. A támogató kapcsolatok védőhálóként működhetnek.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Előfordulhat, hogy a saját módszereink már nem elégségesek. Ha a tünetek tartósak, erősödnek, vagy komolyan rontják az életminőséget, érdemes segítséget kérni.
Szakmai támogatás ajánlott például, ha:
- traumatikus élmény ért (minden olyan helyzet, amivel egyedül nem tudunk megbirkózni),
- gyakran vagy folyamatosan szorongunk, mintha állandó „készenléti állapotban” lennénk,
- elvesztettük a motivációnkat, semmihez nincs kedvünk,
- állandóan fáradtnak, kimerültnek érezzük magunkat, testileg-lelkileg egyaránt,
- gyakori dühkitöréseink vannak,
- megváltozott az étvágyunk (sokkal többet vagy kevesebbet eszünk),
- hetek óta nem alszunk jól,
- rendszeresen alkoholhoz vagy más szerhez nyúlunk, hogy csökkentsük a feszültséget.
Ilyen esetben érdemes felkeresni a háziorvost, aki tud irányt mutatni ingyenes lehetőségekhez is, vagy pszichológushoz, pszichiáterhez küldhet. A 116-123-as Lelki Elsősegély vonal a nap 24 órájában ingyenesen hívható, és anonim segítséget nyújt.
Fontos, hogy ne próbáljuk saját magunk diagnosztizálni az állapotunkat, és ne féljünk segítséget kérni. Ez nem gyengeség, hanem annak a jele, hogy felelősen törődünk magunkkal.
Gyakori kérdések a mentális egészség napi szokásairól
Sokaknak új még az a gondolat, hogy a mentális egészséggel naponta is tudatosan lehet foglalkozni. Ilyenkor természetes, hogy kérdések merülnek fel. Az alábbi válaszok segíthetnek abban, hogy könnyebb legyen kialakítani egy támogatóbb életmódot.
Milyen gyorsan látható a változás, ha új szokásokat vezetek be?
A mentális egészségre jó hatással lévő szokások eredményei nem egyik napról a másikra jelennek meg. Idő kell, amíg a szervezet és az idegrendszer reagál ezekre a változásokra. Ugyanakkor már napi pár perc tudatos légzés vagy egy rövid séta is elindíthatja a javulást.
Néhány hét rendszeres gyakorlás után gyakran tapasztalható:
- enyhébb szorongás,
- jobban átaludt éjszakák,
- tisztább gondolkodás,
- kiegyensúlyozottabb hangulat.
Idővel ezek a pozitív hatások összeadódnak. A kulcs a kitartás és az, hogy ne egyszerre akarjunk mindent megváltoztatni.
Van értelme az apró szokásoknak hosszú távon?
Nagyon is. Gyakran a kis, rendszeres lépések többet számítanak, mint a nagy, de rövid ideig tartó elhatározások. Egy-egy drasztikus változtatást nehéz fenntartani, míg a kicsi, könnyen beilleszthető szokások hosszabb távon is megmaradnak az életünkben.
Példák apró, de hasznos szokásokra:
- napi 5 perc nyújtás,
- minden nap 1 pohár víz pluszban,
- 5 perc légzőgyakorlat lefekvés előtt,
- 1 rövid séta ebéd után.
Ezek a látszólag jelentéktelen lépések hosszú távon alakítják a gondolkodásunkat, javítják a hangulatunkat, és növelik a stresszel szembeni ellenállóképességünket.
Személyre szabhatók a mentális egészséget támogató rutinok?
Igen. Mindenki más, ezért érdemes olyan szokásokat választani, amelyek tényleg illenek a saját életünkhöz, személyiségünkhöz és napi ritmusunkhoz. Nem kell mindenkinek meditálni, vagy mindenképpen naplót írni – az fontos, hogy megtaláljuk, mi segít nekünk.
Lehetséges elemek egy egyéni „mentális rutinban”:
- reggeli csendes 5 perc egy teával vagy kávéval,
- rövid esti olvasás telefon helyett,
- egy séta munka után,
- kreatív tevékenység (rajz, festés, írás, zene),
- rendszeres találkozás vagy telefonbeszélgetés valakivel, akiben bízunk.
Ha bizonytalanok vagyunk, milyen szokások lennének alkalmasak számunkra, szakember is segíthet egyéni terv kialakításában. A cél nem az, hogy „tökéletes” rutint alakítsunk ki, hanem hogy apránként egyre jobban érezzük magunkat a bőrünkben.
Összefoglalás: miért fontos a kiegyensúlyozott napi rutin a mentális egészséghez?
A mentális egészség nem valami távoli, homályos fogalom. Azokból a mindennapi döntésekből és szokásokból áll össze, amelyeket újra és újra meghozunk. A kiegyensúlyozott napi rutin nem extra „plusz”, hanem alapja annak, hogy teljesebb, boldogabb és rugalmasabb életet élhessünk.
A test és a lélek folyamatosan hat egymásra. Ahogy a jó fizikai állapot támogatja a lelki egyensúlyt, úgy a rendezett, stabil lelki háttér is megkönnyíti a testi problémákkal való megküzdést.
A mentális egészség ápolása egy hosszú út, amelyen apró, de rendszeres lépésekkel haladunk előre. Ehhez hozzátartozik:
- minőségi alvás,
- rendszeres mozgás,
- tudatos, kiegyensúlyozott táplálkozás,
- ésszerű digitális eszközhasználat,
- stresszkezelő technikák alkalmazása,
- támogató emberi kapcsolatok ápolása,
- idő a természetben,
- öngondoskodó szokások kialakítása.
Nem érdemes megvárni, amíg a gondok elhatalmasodnak. Ha figyelünk arra, hogyan érezzük magunkat nap mint nap, hamarabb észrevesszük a figyelmeztető jeleket. Segítséget kérni – baráttól vagy szakembertől – bátor lépés, és része annak, hogy felelősen bánunk saját magunkkal.
Ha a mentális egészségünket fontosnak tartjuk, sokkal inkább lesz esélyünk arra, hogy ne csak átvészeljük az életet, hanem örömmel éljük meg. Már ma el lehet kezdeni egy apró változtatással. Idővel ezek a kis lépések mélyebb, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb kapcsolatot hozhatnak létre önmagunkkal és a körülöttünk lévő világgal.
Szólj hozzá